Értékelés

Nézem március első péntekének MTV1-es tévéajánlatát: Orbán Viktor miniszterelnök országértékelő beszéde. Hm, most már havonta? Kiderült persze, hogy csak ama bizonyos február eleji értékelés ismétléséről van szó. De vajon miért ismétlik? Kérte valaki? Sokáig ezen sem filózhattam, mert beharangozó előzeteseket adtak, amelyekben különböző emberek megszólaltak, akikben egy volt a közös: érdeklődéssel várják eme beszéd ismétlését. Szó se róla, értelmes emberek voltak, szívük joga indokolni, miért várták az egyszer már elhangzott, publikált, tévé-rádió által elemzett miniszterelnöki évadnyitás ismétlését.

Miután a vélemény szabad, néhány dolgot engedjenek meg leírni erről.

Kételkedem abban, hogy a mindenkori kormányfőnek bármiféle helyzetértékelést kellene adnia. Véleménye persze mindenkinek lehet, még Orbán Viktornak is, de azért más köntöst is lehetne adni a dolognak. Szerényebbet. Hogy ne mondjam, tanulhatna elődei (Horn, Boross, Antall, Németh) példájából. Akik mind elvetették a sulykot önmaguk fontosságát illetően. Antallt kivéve mindannyian a következő parlamenti választás eredményei után jöttek rá, hogy valójában sokkal kevésbé fontosak. Mindenki tudja, egyetlen komoly értékelő tényező van egy valamire való demokráciában, s ez a négyévenkénti országgyűlési választás. Amikor a polgárok eldöntik az adott ciklus végén: kire szavaznak.

Túl azon, hogy eddig minden előző kormány elvesztette a választásokat, még nagyon közel van hozzánk a rendszerváltás előtti időszak is, amikor egy középmagas ember magyarázta nekünk, miért helyes az, amerre ő vezeti az országot és hogy mi mindent mondhat el magáról ez a sikeres ország...

Szóval ez a tényleg sikerre éhes nép átélt már sok mindent, tapasztalata is van már elég, attól, hogy a tévékamera előtt mikrofonnal kérdezik, még nem a szavazatát adja le a soron következő választásokon...