Értékelés
Nézem március első péntekének MTV1-es tévéajánlatát: Orbán Viktor
miniszterelnök országértékelő beszéde. Hm, most már havonta? Kiderült
persze, hogy csak ama bizonyos február eleji értékelés ismétléséről
van szó. De vajon miért ismétlik? Kérte valaki? Sokáig ezen sem
filózhattam, mert beharangozó előzeteseket adtak, amelyekben
különböző emberek megszólaltak, akikben egy volt a közös:
érdeklődéssel várják eme beszéd ismétlését. Szó se róla, értelmes
emberek voltak, szívük joga indokolni, miért várták az egyszer már
elhangzott, publikált, tévé-rádió által elemzett miniszterelnöki
évadnyitás ismétlését.
Miután a vélemény szabad, néhány dolgot engedjenek meg leírni
erről.
Kételkedem abban, hogy a mindenkori kormányfőnek bármiféle
helyzetértékelést kellene adnia. Véleménye persze mindenkinek lehet,
még Orbán Viktornak is, de azért más köntöst is lehetne adni a
dolognak. Szerényebbet. Hogy ne mondjam, tanulhatna elődei (Horn,
Boross, Antall, Németh) példájából. Akik mind elvetették a sulykot
önmaguk fontosságát illetően. Antallt kivéve mindannyian a következő
parlamenti választás eredményei után jöttek rá, hogy valójában sokkal
kevésbé fontosak. Mindenki tudja, egyetlen komoly értékelő tényező
van egy valamire való demokráciában, s ez a négyévenkénti
országgyűlési választás. Amikor a polgárok eldöntik az adott ciklus
végén: kire szavaznak.
Túl azon, hogy eddig minden előző kormány elvesztette a
választásokat, még nagyon közel van hozzánk a rendszerváltás előtti
időszak is, amikor egy középmagas ember magyarázta nekünk, miért
helyes az, amerre ő vezeti az országot és hogy mi mindent mondhat el
magáról ez a sikeres ország...
Szóval ez a tényleg sikerre éhes nép átélt már sok mindent,
tapasztalata is van már elég, attól, hogy a tévékamera előtt
mikrofonnal kérdezik, még nem a szavazatát adja le a soron következő
választásokon...