Cseke László kéri Ekecs Gézának

Avagy a Cseke-kódex - 15 kérdés a Szabad Európa Rádió népszerű műsorvezetőjéhez

Nemrég egy szombathelyi kiállítás és vásár meghívott vendége volt Cseke László, a Szabad Európa Rádió egykori munkatársa, a legendás Teenager Party ma is kedvelt műsorvezetője.

- Születési helye, időpontja, neve?

1927. március 24., tehát márciusban betöltöttem hetvenegyedik életévemet. Családi nevem Ekecs Géza László. A Szabad Európánál fordítva alkalmaztam az Ekecs nevet, így lettem Cseke, hogy szüleimnek ne legyen kellemetlenségük.

- Hányszor költözött, amíg Magyarországon élt - és hova?

A Szent János kórházban születtem. Ott éltem tizenkét évig, műszaki igazgató volt a nevelőapám. Onnan kiköltöztem Hűvösvölgybe, amikor szüleim magukhoz vettek, mivel fölköltöztek Pestre - addig színészek voltak vidéken. Elôször az Aréna úton laktunk, aztán ki Rákoscsabára a Batthyány utcába - és a Batthyány utcából gyalogoltam el én 1949 ôszén a zöld határon át, ki, Nyugatra.

- Milyen emberek voltak a nagyszülei?

A nagyszülőkre alig emlékszem. Szüleim vidéken voltak, vidéki színházaknál, szerzôdésben; halvány emlékeim vannak mind apai, mind anyai részről a nagyszülőkről. Egyet tudok, hogy anyai nagyanyám egri születésű, és valami nagyon szép családból származik, Bártfay Szabó Apollónia, aki hozzáment egy pallérhoz, a család pedig ekkor kitagadta - a pallér lett a nagyapám.

- Foglalkoztatta-e a serdülô ifjút az atomkatasztrófa lehetősége?

Hát... mint serdülő ifjú... fiatal voltam, amikor döbbenettel olvastam, még Budapesten, az újságban, hogy ledobták az elsô atombombát Hirosimára. Meg kell mondanom őszintén, most már valahogy nem tartok atomkatasztrófától. Balesetektôl igen, atomerôműveknél, de az atomkatasztrófát mint háborút kizárom.

- Mikor és hány nyelvet tanult meg életében?

Franciából és németbôl érettségiztem, ami, persze, nem jelent semmit. Első utam Párizsba vezetett, ott jártam francia nyelviskolára, aztán átköltöztem Németországba, a Szabad Európa Rádióhoz, ott németül kellett megtanulni és angolul.

- Milyen iskolákat,tanfolyamokat végzett életében? Érettségim van, középiskolai érettségi, a budai Hunfalvyban tettem le az érettségit, 1946-ban. Tavaly volt az ötvenedik érettségi találkozónk.

- Van-e gyermekkorától vagy fiatalkorától napjainkig fennmaradt barátsága valakivel?

Van. Volt osztálytársaimmal, akikkel együtt érettségiztem. Amióta hazajöhettem Magyarországra, '89-ben - NEGYVEN ÉV UTÁN(!) jöhettem haza -, azóta minden évben az érettségi találkozón ott vagyok. ők rólam mindent tudtak, én az arcokat ismertem, de sajnos, néha, egy-egy esetben keresztnevet vagy vezetéknevet nem tudtam... Külön éltünk egymástól, negyven évig!

- Örül Magyarország NATO-, illetve Európa Unió-irányultságának?

Hát, nézze, ahhoz Magyarországon kell élni. Kétségtelen, hogy nekem a NATO Németországban a mindennapjaim része volt, és mint amerikai állampolgár, oda tartozom. Itt nem merek véleményt mondani, mert Magyarországon van, aki úgy érzi, hogy talán túlzás, hogy majd sokba kerül - sokba fog kerülni(!) -, van, aki talán azt mondja, felesleges is, hiszen nincs már szovjet veszély... nem tudom. Ebben az esetben nem tudok mit mondani, MAGYAR ÉSSZEL nem tudok semmit mondani!

- Evett már reformételeket, az egészséges életmód jegyében?

Kellett ennem, igen. Volt néhányszor gyomorrontásom satöbbi. Egyszer azonban, az ötvenes évek elején, már Münchenben, gyomorfekélyt kaptam. Elmentem egy öreg német orvoshoz. Elbeszélgetett velem, megkérdezte, gyerekkoromban mit ettem. Mondom: édesanyám istenien főzött, magyar módra, csípős, erős dolgokat. Erre azt mondja, rohanjak üzletbe, vegyek csípős magyar paprikát, rágjam, és jöjjek vissza két hónap múlva. A fekélyt, ugye, gyomorsav okozza. Ezek a csípős, erős ételek lekötötték a gyomorsavat - megszűnt a fekély...

- Gyakran vendégeskedik. vagy inkább otthonülő?

Is-is. Szeretem a társaságot. Minden héten találkozom Münchenben a volt kollégákkal, elsôsorban kolléganôkkel, akik engem, érdekes módon, befogadnak. Nyolc-tíz hölgy ül egy müncheni kávéházban, és én mint a "kakas" a kellős közepén. Úgy hívom őket, hogy MÖTYE, Müncheni Öreg Tyúkok Egylete. Valamennyi a Szabad Európa Rádiónál volt, titkárnô, gépírónô satöbbi, elcsevegünk... Vannak különféle más találkozók is, persze... Társas ember is vagyok, de aztán szeretek visszavonulni a magam kis világába.

- Hány órán át néz tévét naponta?

Elkezdem este háromnegyed hétkor, egymás után nézem meg három nyelven a híreket, riportműsorokat, késő este pedig választok a kábelrendszer kínálatából, és egy újabb vagy régi játékfilmet nézek meg. Van nálam a Premiere, ahol új mozifilmeket mutatnak be,és az újabb információk szerint érdekesnek ítélt filmet meg szoktam nézni.

- Használja az Internetet, mint információforrást?

Nem, és egyáltalán, a számítógép az már nem az én "generációm"... - Ha Ön kérhetne a Teenager Party-ban számot, milyen jeligével tenné?

Ez jó kérdés. Talán: Cseke László kéri Ekecs Gézának...

- Szeret táncolni?

SzeretTEM táncolni, de mikor édesanyám 1976-ban meghalt... A budai Széna-téren esett össze, mert nem engedték ki; hetedszer utasították el, ki akart jönni hozzám Münchenbe. Összeesett, bevitték a János Kórházba, két napra rá meghalt. Rokonom nem volt, testvérem nincs, telefonon kértem egy szomszédot, egy bizonyos Gyöngyi nénit, hogy temesse el. Eltemette. Akkor megfogadtam: többé nem táncolok.

- Mit tervez 1999. december 31-re?

Hű! Na, persze, lesz egy jó nagy buli. Csak tudja, mi a baj?! Hogy a második évezred 2000. december 31-én kezdődik, nem '99. december 31-én. De, nyilván, be fogunk rúgni...

Sebők - Mészáros