Gál Zoltán elhavazott - helyette is
válaszoltak
A Magyar Országgyűlés Elnöki Titkárának OPI/233/1998. számú válaszai:
(Bizony. tán még el is érzékenyültem volna, ha:
- az e-mail nem a választások után két nappal érkezik,
- s nem váratott volna e válasz majdnem két hónapot...
De azért nézzük, a történések ismeretében talán így is érdekes
lehet.)
Az Országgyűlés elnökének megbízásából a következőkben válaszolok
kérdéseire:
1. Az a tény, hogy vettük az Ön kérdéseit és választ adunk azokra,
igazolja a szóban forgó E-mail-cím ismeretét és használatát. (Mint
olvasóink tudják, nem minden "magas" politikus és környezete ismeri a
számítógépes világ ezen praktikus érintkezési formát, ám ettől még
lehet valaki akár helyettes miniszterelnök is... - a szerző
megjegyz.)
2. Elnök úr (Gál Zoltán - a szerző megjegyz.) nagy és növekvő
jelentőséget tulajdonít az Internetnek. Szerepét elsősorban abban
látja, hogy közelebb hozza egymáshoz a Föld legkülönbözőbb tájain
lakó embereket, módot nyújt számukra közvetlen személyes kapcsolatok
kialakítására. Emellett a legkisebb településen élők számára is
hozzáférhetővé teszi szinte minden témakörben a legújabb
ismeretekhez, információkhoz történő hozzájutást.
3. Az Országgyűlés üléseit levezetni mindig nagy odafigyelést,
szellemi összpontosítást kívánt az ülésen adott időpontban elnöklő
országgyűlési tisztségviselőtől. Különösen akkor volt nehéz a
feladata, amikor az Országgyűlés tekintélyéhez méltatlan vita folyt,
ilyen jellegű felszólalások hangzottak el, amikor tehát az indulatok
az ész-érvek fölé kerekedtek.
4. Az előző két parlamenti ciklus egyértelmű tapasztalata, hogy az
Országgyűlés idejének nagy részét a törvényalkotás foglalta el. Ez
alapvetően a rendszerváltozással járó elkerülhetetlen jogalkotási
követelményekre vezethető vissza. Ugyanakkor kevesebb idő maradt így
a szakmai viták mellett a politikai vitákra, amelyeknek pedig nagy
szerepük lett volna a parlamenti pártok állásfoglalásának kifejtésére
a lakosságot, az országot érintő fontos kérdésekben.
További, főként a mostani parlamenti ciklusra érvényes tapasztalat,
hogy az ellenzéki pártok részéről nem volt mindig tapasztalható a
konstruktív ellenzékiség. Sok esetben emiatt a különösen szükséges
döntések is elmaradtak. Példaként említhető az Alkotmány átfogó
módosításának vagy a nemzeti kisebbségek országgyűlési képviselete
megoldásának elmaradása.
Fontos tanulság az Országgyűlési bizottságok növekvő szerepe az
Országgyűlés elé kerülő törvényjavaslatok előkészítésében. Ez a
tevékenység jelentős mértékben igénybe vette a képviselők idejét,
részben kihatott a plenáris üléseken való esetenként hiányos
részvételükre, ugyanakkor hozzájárult ahhoz, hogy zömében jó,
megalapozott törvények születtek. Lényeges volt, hogy az Országgyűlés
működésével biztosítani tudta a folyamatos és stabil kormányzás
törvényi hátterét.
A most leköszönő Parlament különösen nagy szerepet vállalt magára a
demokratikus intézményrendszer megszilárdításában, a gazdasági
stabilizációt biztosító, a fenntartható gazdasági fejlődést
megalapozó törvény meghozatalában. Több területen megkezdődött vagy befejeződött a nagy társadalmi elosztó, ellátó, szolgáltató rendszerek, elsőként a nyugdíjrendszer reformja. Mindez alapot teremtett arra, hogy most már a lakosság legnagyobb áldozatot vállaló, legrosszabb helyzetben lévő
rétegeinek is fokozatosan javuljanak az életkörülményei, a lehető
legkisebbre csökkenjen a rendszerváltozás veszteseinek a száma.
Budapest, 1998. május 26.
Tisztelettel:
Havas Aladár elnöki titkár