Pillanat-felvétel

Ültem a szobámban. November közepi félködös délutánon. Kőszeg felé tisztábbnak tűnt az ég. Az Alpok alja. De már nem látok semmit kint. El van húzva a függöny. Ugyanis kimentem a konyhába, mert rám tört az éh. Megnéztem, mit lehet bekapni estebéd gyanánt. Magam ura voltam, a többiek elviharoztak, azt hiszem, valami moziüzemi rendezvényre. A hűtő kínált néhány dolgot, kenyeret, májkrémet, mackósajtot és csalamádét. Csak azt a kenyérvágó "nagykést" nem leltem a helyén. Sejteni kezdtem, hol lehet, hát persze, hogy a mosatlanok között húzódott meg. Valami ragadék díszítette tompaságát. Bizony, némi túlzással annyi ideig szelt egy szeletet a kenyérből, mintha egy fakanállal próbáltam volna elvágni. Nem baj, legalább megdolgoztam az elemózsiámért. Mire visszatértem a szobámba, besötétedett, monitorom is energiatakarékosra váltott, szintén elsötétült. Inni is kéne valamit erre a jó kis "magad-uram-uzsonnára", láttam meg a másik asztalon a nemrégiben ajándékba kapott, elektromos teafőzőmet. Eredetileg a márciusban lejárt érvényű útlevelemre adták szüleim a hatost, de már olyan régen vágytam egy ilyen könnyen kezelhető masinára, hogy későbbre halasztottam a passportot... Bele a víz, alá a kiöntő, bekapcsolni és azonnal elkezd a filteres teára csöpögni a forró lé. Közben átnéztem a tévécsatornákat, de csak az ORF-1 mutatott érdekesebbet, bár ez egyéni szempont, hiszen bizonyos, hogy a Rapid-Austria osztrák futball-derbynél volt azért néhány értelmesebb adás is, és ha az internettel összefüggő érdektelenségem nem következik be a televízió felé, akkor ezt a meccset megnéztem volna. Megmaradt viszont a Képújság rendszeres átfutása, mint legolcsóbb napilapolvasás. Érdekelt a zalai gázkitörés állása. Nekem ugyan mondhatják, hogy ártalmatlan, mikor itt volt a szomszéd megyében. Szegény kismama, ilyen izgalmas helyen szülni, kiskatonákkal körülvéve! Talán könnyebb lett volna Neki, ha Viktorka a tőzsde, az árvíz és persze a gázkitörés mellett őt is meglátogatja, és felajánlja a kormány segítségét... A maradék teámat is elcsürcsölgettem e sorok közben, szellőztetésképpen kis levegőt engedtem a kivilágított esti városból. Már semmi köd nem látszott, igaz, a csillagok sem sokan voltak az égen. Viszonylag összefüggő felhő lebegett a házak felett; az Alpok alja november közepi pillanatfelvétele.