Pillanat-felvétel
Ültem a szobámban. November közepi félködös délutánon. Kőszeg felé
tisztábbnak tűnt az ég. Az Alpok alja. De már nem látok semmit kint.
El van húzva a függöny. Ugyanis kimentem a konyhába, mert rám tört az
éh. Megnéztem, mit lehet bekapni estebéd gyanánt. Magam ura voltam, a
többiek elviharoztak, azt hiszem, valami moziüzemi rendezvényre. A
hűtő kínált néhány dolgot, kenyeret, májkrémet, mackósajtot és
csalamádét. Csak azt a kenyérvágó "nagykést" nem leltem a helyén.
Sejteni kezdtem, hol lehet, hát persze, hogy a mosatlanok között
húzódott meg. Valami ragadék díszítette tompaságát. Bizony, némi
túlzással annyi ideig szelt egy szeletet a kenyérből, mintha egy
fakanállal próbáltam volna elvágni. Nem baj, legalább megdolgoztam az
elemózsiámért. Mire visszatértem a szobámba, besötétedett, monitorom
is energiatakarékosra váltott, szintén elsötétült. Inni is kéne
valamit erre a jó kis "magad-uram-uzsonnára", láttam meg a másik
asztalon a nemrégiben ajándékba kapott, elektromos teafőzőmet.
Eredetileg a márciusban lejárt érvényű útlevelemre adták szüleim a
hatost, de már olyan régen vágytam egy ilyen könnyen kezelhető
masinára, hogy későbbre halasztottam a passportot... Bele a víz, alá
a
kiöntő, bekapcsolni és azonnal elkezd a filteres teára csöpögni a
forró lé. Közben átnéztem a tévécsatornákat, de csak az ORF-1
mutatott
érdekesebbet, bár ez egyéni szempont, hiszen bizonyos, hogy a
Rapid-Austria osztrák futball-derbynél volt azért néhány értelmesebb
adás is, és ha az internettel összefüggő érdektelenségem nem
következik be a televízió felé, akkor ezt a meccset megnéztem volna.
Megmaradt viszont a Képújság rendszeres átfutása, mint legolcsóbb
napilapolvasás. Érdekelt a zalai gázkitörés állása. Nekem ugyan
mondhatják, hogy ártalmatlan, mikor itt volt a szomszéd megyében.
Szegény kismama, ilyen izgalmas helyen szülni, kiskatonákkal
körülvéve! Talán könnyebb lett volna Neki, ha Viktorka a tőzsde, az
árvíz és persze a gázkitörés mellett őt is meglátogatja, és
felajánlja
a kormány segítségét... A maradék teámat is elcsürcsölgettem e sorok
közben, szellőztetésképpen kis levegőt engedtem a kivilágított esti
városból. Már semmi köd nem látszott, igaz, a csillagok sem sokan
voltak az égen. Viszonylag összefüggő felhő lebegett a házak felett;
az Alpok alja november közepi pillanatfelvétele.