E-mail a Szentszék nagykövetéhez
Az ember újságíróként is
már
csak olyan, hogy szívesen tér vissza korábbi
időkben
kialakult kapcsolataihoz, pláne ha ezek az
ismerősök
azóta immár magasabb pozícióik
által
az aktuális cikk érdekességét is
növelik.
Így történt ez Dr. Bratinka József
úrral
is, aki 1990-től az MDF országgyűlési
képviselője
volt. Október közepén az interneten sikerült
elérnem,
mint a Szentszék jelenlegi magyar nagykövetét.
Eredetileg
online-beszélgetést szerettem volna kérni a
nagykövet
úrtól, de az alól kimentette magát. Maradt
az alábbi e-mail-váltás...
* * *
Tisztelt Nagykövet úr!
Természetesen alkalmazkodom az Ön által
kért
lebonyolítási módhoz, nem tagadva persze, hogy
azért
sajnálom az élő beszélgetés -
online
kapcsolat adta lehetőség - elmaradását, de
hát ezen a téren én könnyen beszélek,
mert több időm van. S így
kívülről
nem tudhatom, ki mennyire mozog otthonosan az internet
világában.
Ha megengedi, idő és tér szerint is
felmerült
bennem egy s más.
1. Nagykövet úr, Ön ha úgy tetszik,
külföldre
szóló megbízatásának ideje
által
kimaradt egy olyan négy éves hazai ciklusból,
mikor
Magyarországon háttérbe szorultak a Bratinka
úr
által is képviselt konzervatív eszmék. Mit
jelentett Önnek e tekintetben a Vatikánban végzett
munka,
és lehetett-e érzékelni a vatikáni
vezetők
véleményén, hogy Ők hová
helyezték
nézeteik szerint a Horn Gyula vezette
szocialista-liberális
kormányt?
2. Itthon annak idején az akkori
kormány-koalíció
közvetlen körein kívül szinte mindenki
megmosolyogta
Horn látogatását a Pápánál.
Hogy
s mint élte át ezt Dr. Bratinka József
Nagykövet
úr?
3. Ha már a Pápa
Őszentségénél
tett látogatásokat említjük, nemrég
Orbán
Viktor tette ugyanezt, akinél pedig fiatal kora lehetett a
kontraszt,
viszont ezt - gondolom -, kellemesebb lehetett elviselnie.
Mégis,
ha a két miniszterelnöki látogatást
összevetjük,
felmerül a semleges szemlélőben, hogy
személyes
előjelektől függetlenül - mintha Horn
Gyuláé
lett volna politikailag jobban előkészítve...
Onnan
nézve, mit intézett végül is Orbán
Viktor
a Vatikánban?
4. Nagyköveti munkája során mit tudott
hasznosítani
korábbi, Európa Tanácsban végzett
tevékenységének
tapasztalataiból?
5. E négy évet alapul véve, hogyan
látja,
tényleg nem olyan zárt világ a Vatikán
városállama,
ahogyan vezetői is egyre inkább kimozdulnak a Föld
különböző
részeire, de vajon elérte-e célját
például
a Pápa Őszentségének kubai
látogatása?
6. Nemrég alkalma volt átfogó, tapasztalatait
is
összegző előadást tartania francia nyelven a
Caritá Politica rendezvényén, mely civil
szervezetként
a társadalom, az egyház és a politikai közti
párbeszéd és közelítés
célját
kívánja előmozdítani. E téma
szempontjából
a jelenlegi magyar kormánytól többet várnak
az
egyházi vezetők. Megalapozott-e ez a
várakozás?
* * *
Tisztelt Mészáros úr!
November 4-ei Internet levelére válaszolva jelzem,
megkaptam kérdéseit, ám ezek jelentős részében
olyan állításokat találok, melyekkel valószínűleg
vitatkozni kényszerülnék, vagy figyelmen kívül
kellene hagynom őket ("háttérbe szorultak",
"szinte mindenki megmosolyogta", "kellemesebb lehetett elviselnie",
"többet várnak" stb.).
Úgy vélem, a kérdések megfogalmazása túl sok szubjektív elemet, illetve
minősítést tartalmaz, ezért kérem, ha válaszom érdekli, fogalmazzon meg a Magyar Köztársaság
nagykövetéhez szóló, munkáját és tevékenységét érintő valódi kérdéseket.
Mint azt Európa Tanács-i és az EBEÉ-ben végzett tevékenységem során is
tapasztaltam, a külpolitika és a diplomácia nem kötődik közvetlenül és olyan szorosan egy-egy politikai
áramlathoz, mint azt Ön kérdései alapján feltételezi. Ellenkezőleg, 1990 óta magam is a konszenzus
elvét próbáltam érvényesíteni külpolitikai kérdésekben a Külügyi Bizottság tagjaként, illetve delegációvezetőként.
Valószínűleg ezzel is összefügg jelenlegi beosztásom.