E-mail a Szentszék nagykövetéhez

Az ember újságíróként is már csak olyan, hogy szívesen tér vissza korábbi időkben kialakult kapcsolataihoz, pláne ha ezek az ismerősök azóta immár magasabb pozícióik által az aktuális cikk érdekességét is növelik. Így történt ez Dr. Bratinka József úrral is, aki 1990-től az MDF országgyűlési képviselője volt. Október közepén az interneten sikerült elérnem, mint a Szentszék jelenlegi magyar nagykövetét. Eredetileg online-beszélgetést szerettem volna kérni a nagykövet úrtól, de az alól kimentette magát. Maradt az alábbi e-mail-váltás...

* * *

Tisztelt Nagykövet úr!

Természetesen alkalmazkodom az Ön által kért lebonyolítási módhoz, nem tagadva persze, hogy azért sajnálom az élő beszélgetés - online kapcsolat adta lehetőség - elmaradását, de hát ezen a téren én könnyen beszélek, mert több időm van. S így kívülről nem tudhatom, ki mennyire mozog otthonosan az internet világában. Ha megengedi, idő és tér szerint is felmerült bennem egy s más.

1. Nagykövet úr, Ön ha úgy tetszik, külföldre szóló megbízatásának ideje által kimaradt egy olyan négy éves hazai ciklusból, mikor Magyarországon háttérbe szorultak a Bratinka úr által is képviselt konzervatív eszmék. Mit jelentett Önnek e tekintetben a Vatikánban végzett munka, és lehetett-e érzékelni a vatikáni vezetők véleményén, hogy Ők hová helyezték nézeteik szerint a Horn Gyula vezette szocialista-liberális kormányt?

2. Itthon annak idején az akkori kormány-koalíció közvetlen körein kívül szinte mindenki megmosolyogta Horn látogatását a Pápánál. Hogy s mint élte át ezt Dr. Bratinka József Nagykövet úr?

3. Ha már a Pápa Őszentségénél tett látogatásokat említjük, nemrég Orbán Viktor tette ugyanezt, akinél pedig fiatal kora lehetett a kontraszt, viszont ezt - gondolom -, kellemesebb lehetett elviselnie. Mégis, ha a két miniszterelnöki látogatást összevetjük, felmerül a semleges szemlélőben, hogy személyes előjelektől függetlenül - mintha Horn Gyuláé lett volna politikailag jobban előkészítve... Onnan nézve, mit intézett végül is Orbán Viktor a Vatikánban?

4. Nagyköveti munkája során mit tudott hasznosítani korábbi, Európa Tanácsban végzett tevékenységének tapasztalataiból?

5. E négy évet alapul véve, hogyan látja, tényleg nem olyan zárt világ a Vatikán városállama, ahogyan vezetői is egyre inkább kimozdulnak a Föld különböző részeire, de vajon elérte-e célját például a Pápa Őszentségének kubai látogatása?

6. Nemrég alkalma volt átfogó, tapasztalatait is összegző előadást tartania francia nyelven a Caritá Politica rendezvényén, mely civil szervezetként a társadalom, az egyház és a politikai közti párbeszéd és közelítés célját kívánja előmozdítani. E téma szempontjából a jelenlegi magyar kormánytól többet várnak az egyházi vezetők. Megalapozott-e ez a várakozás?

* * *

Tisztelt Mészáros úr!

November 4-ei Internet levelére válaszolva jelzem, megkaptam kérdéseit, ám ezek jelentős részében olyan állításokat találok, melyekkel valószínűleg vitatkozni kényszerülnék, vagy figyelmen kívül kellene hagynom őket ("háttérbe szorultak", "szinte mindenki megmosolyogta", "kellemesebb lehetett elviselnie", "többet várnak" stb.).

Úgy vélem, a kérdések megfogalmazása túl sok szubjektív elemet, illetve minősítést tartalmaz, ezért kérem, ha válaszom érdekli, fogalmazzon meg a Magyar Köztársaság nagykövetéhez szóló, munkáját és tevékenységét érintő valódi kérdéseket.

Mint azt Európa Tanács-i és az EBEÉ-ben végzett tevékenységem során is tapasztaltam, a külpolitika és a diplomácia nem kötődik közvetlenül és olyan szorosan egy-egy politikai áramlathoz, mint azt Ön kérdései alapján feltételezi. Ellenkezőleg, 1990 óta magam is a konszenzus elvét próbáltam érvényesíteni külpolitikai kérdésekben a Külügyi Bizottság tagjaként, illetve delegációvezetőként. Valószínűleg ezzel is összefügg jelenlegi beosztásom.