Heti sztorink VI.

---

Látták szerdán délelőtt a parlamenti tévéközvetítést? Ment a csevegés... Nem, nem az interneten! De cseteltek piszokul, ahogy magyarítva el-neveztük a chat-et. Az előző éjszakai ellenzéki kivonulás kapcsán két László nevű úriember esett egymás írhájának képletesen szólva, de szóban aztán egyáltalán nem kímélték a másikat. Mi több, ecsetelték egymás korábbi dolgait. Kettejük csevejét a fiataldemokrata exkádéenpés kezdte, még a haja is kócba rándult, miközben az ellenzékre zúdította igazságát, miszerint ők nem hagyják nyugodtan dolgozni szegény kormányt, és ama szocialisták - szerinte - annyira hozzászoktak a hatalomhoz, hogy nem is tudják elviselni a vereséget. Erre a cseppet sem kócos, eurókonform megjelenésű egykori emeszempés cseppet sem csodálkozott, hiszen örökifjú-öregdiák korelnök képviselőtársa már az új parlament nyitányakor bakot lőtt, hiszen pozitív képet alkotott egy chilei véreskezű diktátorról, azaz "pinocsetelt", de akkor ezt még nyelvbotlásnak tekintette. Ám most rá kellett jönnie, hogy nem a nyelve botlott meg tisztelt korelnök úrnak. Aki esetleg nem tudná, mert nem nézi tüneményes Országgyűlésünket, annak elmondom, hogy London és Madrid között most folyik egy nemzetközi jogi vita arról, hogy említett véreskezű diktátor, akit népirtással vádolnak, idős koránál fogva bíróság elé vontatható-é, vagy sem? Érdekes, akiket halálba küldött, azoknál nem kerülhetett mérlegelés tárgyává "a halálra való érettségük"... Akkor London és Madrid hallgatott, mint ama bizonyos végtermék a fűben. No, ezt a Pinochet tábornokot állította példaképül az új országgyűlés elé, korelnöki megnyitó beszédében Varga László bácsi, mondván, hogy még ő is igazi szakembert választott a gazdaság irányítására. (A katonai puccs után...) Laci bácsi továbbra sem értette e lényeget, pinocsetelt tovább, ismét a "legjobb chilei gazdasági szakembert" emelte ki a diktátor mögül. Frakció-főnök Kovács László úr pedig mosolygott kicsínyes igazán, mely igaznak igaz volt, csak közben itt is történtek hasonló dolgok, ha nem is 1971-ben hanem tizenöt évvel korábban. Kádár kórházban halt meg, Pinochet is kórházban fog; Nagy Imrét kivégezték, Salvador Allendét lelőtték. Vajon mit szólnak ők ezekhez a dolgokhoz, ha ott fönn látnak és hallanak mindent, ami itt lent Londonban, Madridban és Budapesten manapság történik