Heti sztorink VII.

---

A nyolcadik következik... Úgy látszik, sztoriból is akad VIII., nemcsak az utasból, melynek neve - minő finomság! - a halál. De ne legyünk ily mordak és zordak a rendszerváltoztatás nyolcadik esztendejének végén, mégha sokan érzik is úgy, hogy nekik immár nyolc. Azok kedvéért, akik most elkezdenek számolni, 90, 91, 92, satöbbi, javaslom, az 1990-es esztendőt parlamenti és helyi önkormányzati szempontból ne tekintsük teljes évnek, mert az új T. Ház az első szabad választások után állt össze, az új önkormányzatok pedig csak ugyanennek az évnek vége felé. Lehetne még sokféleképpen fokozni ezt a 8-as számot, amely - visszatérve sajátos, szerzői környezetembe - becses nejem kedvenc száma, kellőképpen megindokolva! Ezek szerint eme szám az egyetlen, amely leírva önmagába záródik vissza és oldalára helyezve a végtelen matematikai jele. Mit mondjak, ettől kezdve figyeltem a nyolcas számokhoz kötődő napokat, dátumokat és éveket. Rögtön elég csak ama nyolcvanas évekre gondolni, amikor akarva-akaratlanul előkészítettük e kilencvenes évtizedet. Szídni nem nagyon érdemes a történelmet, akár közelmúlt, akár régebb, mert az olyan marad, mint az anyósunk - nem változik meg... He-he! Aztán majd jön egy normális, kilencedik sztori és vége lesz a nyolcasok romantikájának, mert január elsejétől három kilencest jegyezhetünk a naptárunkon. Ez is kedvenc szám nálunk, a kisebbik gyermekemé. Ő ugyan nem indokolta, miért, én mégis találtam egy valós érvet: felfordítva egy másik számot alkot. De nem fokozom tovább eme évvégi, megfáradt szöveget, úgyis jönnek az új évnyitó áremelések... Töltsék kellemesen az Ünnepeket és mulassanak egy jót Szilveszterkor! B.Ú.É.K. Mindenkinek