"Minden ember a saját
cselekedeteiért felel"
- mondja Szeged-Csanád
Megyéspüspöke
Hát nem gondoltuk, hogy egyik körlevél-ügy után jön a másik.
Január 25-én reggel a TV3-ba kiszorult Napkelte műsorában Forró Tamás
sztárriporter Gyulay Endrét, Szeged-Csanád Megyéspüspökét, az MKPK
alelnökét (telefonon kersztül) és Donáth László evangélikus lelkészt -
aki a szocialista párt színeiben parlamenti képviselő... - kérdezte,
egy vidéki katolikus pap által a hónap elején kiadott, lelkipásztori
körlevelével kapcsolatban. Amely kiadvány ismét a sajtó berkeiben
kötött ki és kezdett "önálló életet" a különböző idézetek alapján.
Teljes küllemét a Napkelte sem mutatta be, mint ahogy megoldást sem
kínált a problémára.
- Püspök úr, szembeállítható-e egymással két különböző egyház
lelkésze az egyik plébánosának pásztori körlevele kapcsán, különösen
akkor, ha egyikük - pártszínekben! - országgyűlési képviselő, másikuk
pedig egyházában vezető beosztású?
- Minden felkérésnek eleget teszek, ha módomban áll. Sajnos nem
minden riporter készül fel objektíven a beszélgetésre, legtöbbször
azt
tapasztalom, hogy a saját maga által vélt igazságot óhajtja
"bebizonyítani". Itt nem összeugratásról volt szó, hanem egy ellentét
elkenéséről. Egy párthoz csatlakozhat egy egyházi ember, de egy másik
egyházi ember, a pásztorlevél-író plebános nem. Főleg akkor nem, ha
épp az ő pártjával vannak nehézségei.
- Engedje meg, hogy itt az utolsó mondatára kérjek egy kissé
bővebb
indoklást, mert lehetséges: nem mindenki számára érthető...
- ...aki nem érti, megérdemli, magam részéről nem kívánok többet
hozzátenni.
- Ön csak Donáth lelkész úr csodálkozása után ismerte el, hogy az
ominózus január eleji körlevelet megkapta, de nem olvasta el
részletesen. Tekintve, hogy előző interjúnkban azt mondta: "Az Egyház
pártpolitikát nem folytat." - ezzel szemben a tárgyalt körlevél
nyíltan konkrét párt ellen irányul, stb. Úgy tűnt, ezért akart
kitérni
a levél tartalmát érintő kérdések elől...
- Nézze, amikor megtudtam, hogy a rádiósok megkérdeznek, akkor
kértem meg a körlevelet egyik ismerősömtől. Az összes újság csak azt
idézte belőle, amit épp jónak látott a saját "igazsága" igazolására.
Pontosan arra szerettem volna rávilágítani, hogy arról vitáznak,
aminek csak kiemelt részét ismerik. Nem mondták, hogy annak apropója
épp Horn Gyula képviselő úr "szemrehányása" volt, miszerint a papok
miatt vesztették el "hatalmukat". Az egyháziaknak nem az a tilos,
hogy
egy pártról vagy pártvezérről elmondják véleményüket, hanem az, hogy
részt vegyenek egy párt életében, vagy a törvényhozásban. A közjó
ügyét párttal szemben is képviselhetik.
- Befejezésül felvetem, mintha a "mundér becsülete" ezúttal
túlzottabban védve lett volna, s inkább hivatkoznak az elmúlt
rendszerben elszenvedett sérelmeikre, semmint hajlandóak volnának
bármilyen konzekvenciára. Adódik tehát a kérdés, miszerint egy
lelkész
politizáló körlevele nem ütközik saját egyháza hivatalos
álláspontjával, vagy ennyire szabadon cselekedhetnek az egyes
területek katolikus lelkészei (is)?
- Az emberi szabadsága mindenkinek megvan. Az illető plébános nem
a
katolikus egyház nevében nyilatkozott - mint én magam sem szoktam -,
csak a saját nevében, igaz, emlegetve pásztori felelősségét. Minden
ember a saját cselekedeteiért felel az emberek előtt is, Isten előtt
is. Ő is, én is, sőt az újságírók is, és más felekezetek lelkészei is.
- Püspök úr, köszönjük, hogy ismét rendelkezésünkre állt!